A szarvasmarhák enyhítik a klímaváltozást?
Amit állattartás-ellenes propaganda kifelejt a médiakampányokból
Az elmúlt években valami felfoghatatlan ok miatt a marhatartást célozták meg a klímaváltozással kapcsolatban az igen szerény ökológiai és biológiai ismeretekkel rendelkező multinacionális zöld érdekcsoportok.
A biológiai szénciklus fogalmát egyik zöld lángelme sem értelmezi, ezért egy angol gazdaság példáján keresztül mutatnám be, hogyan is kell elképzelni a fenntartható élelmiszertermelést, amely fosszilis energiahordozók nélkül is életképes maradna, ellentétben a szántóföldi növénytermesztéssel, amely 100%-ban gázolajra és földgázra épül.
Az alábbi cikkben szereplő angol gazdaság kiváló példája a fenntartható élelmiszertermelésre, amelynek minimális a fosszilis energiahordozókból származó szénlábnyoma és a biológiai szénciklus egyenlege pedig negatív, azaz szenet távolít el a légkörből és köt meg stabilan a talajban. A gazdaság használ még műtrágyát, de annak elhagyása esetén is életképes marad a technológia. A cikkben szereplő regeneratív legeltetési gyakorlat alkalmazható Magyarországon is, amellyel javítható a legelők állapota, ellentétben az egy legelőn szanaszéjjel engedett állatokkal folytatott, magyar túllegeltetési szokás helyett.
Hogyan köt meg egy marhahústermelő 6,65 kg szén-dioxidot a talajban 1 kg előállított húsra vetítve?
David Andrews 6,65 kg szén-dioxidot köt meg a 607 egyedből álló, törzskönyvezett Aberdeen Angus szarvasmarha-állományából származó minden egyes kilogramm hús után.
Ezt úgy éri el, hogy a húsmarhákat "a természet által tervezett módon" tartja, mondja Andrews úr, aki 2010-ben vásárolta meg a Lydford közelében, a Dartmoor Nemzeti Park szélén fekvő Warson Farmot.
Ezt a környezetbarát teljesítményt segítette a zárt, magas egészségi állapotú állományra való áttérés, ahol az állatok 100%-ban füves takarmányon élnek - a szarvasmarhákat nyáron legeltetik, télen pedig fűszilázzsal tartják és etetik.
Tények a gazdaságról: Warson Farm, Lydford, Devon
607 törzskönyvi Aberdeen Angus szarvasmarha
Csoportos ellés - tavasszal és ősszel
100%-ban füves takarmányozás - nyáron legeltetés, télen szilázstakarmányozás
Akkreditált Johnes, BVD, IBR, leptosporózis és neospora vizsgálatra Pasture for Life tanúsítvánnyal.
A Good Beef Indexet használja a szénlábnyom és a nyomon követhetőség tanúsítására.
Az állomány egészsége
Hosszú út vezetett az állomány egészségének javításához, ismeri el Andrews úr, aki eredetileg egy marhahúsfeldolgozó vállalkozást működtetett, és a helyi piacokon vásárolt. A csúcson évente 550 üzletben értékesítette a hústermékeket.
Azonban a tbc miatt folyamatosan zárlatolták őket, ami hat évvel ezelőtt arra késztette őket, hogy irányt változtassanak, és saját, kiváló egészségi állapotú állatokat tenyésszenek, és saját tenyésztésű állományt dolgozzanak fel.
"Folyton bezártak minket a tbc miatt, amikor meg akartuk vásárolni az állatokat, hogy feldolgozzuk őket.
"Ha az üzleti tevékenységed arra épül, hogy képes vagy megvásárolni az állatokat, de 60 napig nem tudsz vásárolni, az nem túl fenntartható" - magyarázza Steve Metherell birtokigazgató.
Eladták az összes állatot, és tiszta lappal indultak.
Borzbiztos kerítést emeltek a teljes 142 hektáros (350 holdas) gazdaság körül, hogy korlátozzák a vadállatokkal való érintkezést, és az állatállományt elit egészségügyi státuszú állományokból szerezték be. (A borzok a TBC jelentős terjesztői)
Ez elég nagy kihívást jelentett, mivel akkoriban mindössze 45 ilyen státuszú angus állomány létezett, 25 tehenes átlagos állománymérettel.
A farmra behozott összes állatot karanténba helyezték és fertőző betegségekre vizsgálták, mielőtt a keveredést engedélyezték volna.
Az állomány jelenleg 310 tenyésznőstényből áll, és Metherell úr és felesége, Jo nagy hangsúlyt fektetnek az állomány magas egészségügyi státuszának fenntartására.
Minden állatot Checs-akkreditáltak a Johne-kór, a szarvasmarhák vírusos hasmenése (BVD), a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise (IBR) és a leptospirosis fertőző betegségeire, és neosporára is tesztelik.
Szigorú selejtezési politikát folytatnak, és minden olyan állatot eltávolítanak az állományból, amely nem felel meg az egészség, a könnyű ellés, a termékenység és a tanulékonyság szigorú paramétereinek.
Az ásványi anyagok szerves részét képezik az állomány jó egészségének, az állatok vérét évente kétszer vizsgálják, és a gazdaság ivóvízéhez ásványi anyagokat adagolnak, hogy pótolják az esetleges hiányt.
Legeltetés
Andrews szerint az egészséges állatok megléte elengedhetetlen ahhoz, hogy a gazdaság legeltetési rendszere jó teljesítményt nyújtson.
A legeltetési rendszerük mögött az az elmélet áll, hogy a fűfélék tövenként egy-három sarja 21-24 nap alatt regenerálódik, feltéve, hogy a talajt megfelelően előkészítették.
Andrew úr szerint ehhez sok istállótrágyát kell kijuttatni - évente 25 t/ha (10 t/hold) trágya kijuttatására törekednek.
Az első sarj már a negyedik sarj megjelenésekor elkezd elhalni, ezért a szarvasmarhák még azelőtt legelik a füvet, mielőtt ez megtörténne, a háromleveles szakaszban.
A szarvasmarhákkal 21-24 naponta váltogatják a nyolc karámból álló blokkokat, 2 800 kg DM/kg-os (DM - szárazanyag tartalom) biomasszába engedik be, és akkor hagyják el a területet, amikor azt 1 400 kg DM/ha-ra legelték le.
"Az állománylétszámot módosíthatjuk, de igyekszünk nem így tenni, és elég szigorúan ügyelünk arra, hogy minden blokkban átlagosan 30 tenyésznőstény legyen fiatal borjakkal a lábuknál" - mondja Metherell úr.
A legelő regenerálódási hiánya esetén a szarvasmarhákat bálázott szilázzsal etetik.
Újravetés
Egyetlen legelőt sem szántanak fel, és az új legelőket direktvetéssel, no-tillel hozzák létre.
Tavaly a gazdaság kipróbálta a fűmag direktvetését a régi legelőre, ami jól működött.
"Ez mind költség-, mind környezetvédelmi szempontból jobbnak bizonyult" - teszi hozzá Metherell úr.
A gazdaság célja, hogy legalább nyolc fajtával gazdagítsa a gyepet.
A jelenleg használt vetőmag keverék tartalmaz apró herét, lóherét és bükkönyt, amelyek segítenek a nitrogén megkötésében és csökkentik a műtrágya szükségességét. Jelenleg évente körülbelül 250 kg/ha 20-10-10-et alkalmaznak. (ez a fajta intenzív legelőkezelés fenntarthatatlan módszer, helyette komposzt szórása vagy komposzt tea permetezése javasolt)
Minden évben talajvizsgálatot is végeznek, és évről évre összehasonlítják a teljesítményt.
A 2021-es eredmények szerint a pH 6,1, a foszfor és a kálium 2,4 mg/l, illetve 3,7 mg/l, a magnézium pedig 3,9 mg/l volt.
Kis mennyiségű gabonás keveréket is termesztenek ötéves vetésforgóban.
Ezt borsóval, bükkönnyel és fűvel vetik alá - csak azért, hogy szükség esetén segítsék a marhák vágás előtti hízlalását .
Teljesítmény és egyéb előnyök
Ez a regeneratívabb megközelítés azonban nem ment a termelés rovására: az ökrök átlagos napi növekedési üteme 1 kg/nap volt, és az elmúlt szezonban elérte a napi 1,69 kg-os csúcsot.
A szarvasmarhákat átlagosan 21,7 hónapos korukban, 341 kg-os vágási tömeggel vágják le.
"A szarvasmarhákat havonta legalább egyszer megmérjük, és minden alkalommal, amikor a tartásukkal kapcsolatos egészségügyi okok miatt bejönnek a mérlegre, megmérjük őket" - magyarázza Metherell úr.
Andrews úr szerint a gazdaságban a kihívást jelentő körülmények ellenére 50%-os termelékenységnövekedést tapasztaltak az állománysűrűségben (állategység/ha), mióta átálltak a körforgásos legeltetésre.
A 2020-as borjakra vonatkozó adatokat tekintve az átlagos borjú elválasztási súlya 304 kg volt, 49%-os anyaállat elválasztási hatékonyság mellett. Ez mindenféle pótlás, koncentrált takarmány vagy gabona nélkül történt.
Andrews úr úgy véli továbbá, hogy a körforgásos legeltetés hozzájárul a talajok javulásához, mivel több trágya kerül újrahasznosításra, és azt mondja, hogy ez tovább csökkenti a műtrágyaszükségletet.
Értékesítés
Jelenleg minden marhahúst a Warson Beef nevű marhahús dobozos vállalkozáson keresztül értékesítenek, havonta két szarvasmarhát feldolgozva magánvágóhídon.
A többletet egyenesen a vágóhídra küldik, és továbbszállítják a prémium minőségű marhahúst kereső hentesek és online kiskereskedők részére.
Andrews úr szerint a nyomon követhetőség mellett a regeneratív mezőgazdaság az egyik legfontosabb értékesítési szempont. A gazdaság a GoodBeef Indexet használja a marhahús minden egyes darabjának ellenőrzésére.
Ennek köszönhetően minden egyes dobozon saját QR-kód szerepel, amelyet a vásárlók beolvasva megtudhatják az információkat, beleértve a tehén szén-dioxid-kibocsátású "patalenyomatát” is.
Minden állatot az Good Beef Index környezetvédelmi kritériumai szerint pontoznak, ami a Warsonban a befejező szarvasmarhák esetében szén-dioxid-negatív státuszt jelez.
Ennek során olyan tényezőket vesznek figyelembe, mint a szarvasmarha mérete és hatékonysága, a köztes termesztés és a talaj állapota, a legelő növényfajtái és a nyomelemek.
A szénmegkötési és metáncsökkentési dátum tekintetében az index a Michigan Állami Egyetem által vezetett ötéves kutatási program eredményeire és a regeneratív legeltetési rendszerben 100%-ban legelőn tartott Angus szarvasmarhák általános nettó szénmegkötési hatására támaszkodik.
"Meggyőződésünk, hogy a jó marhahús jó a fogyasztónak és a környezetnek is" - mondja Andrews úr.
"Azáltal, hogy a rendszerünket így működtetjük, képesek vagyunk fenntartható módon marhahúst termelni, amely alternatívát kínál a mai, gabonatakarmányozásból származó szén-dioxid-kibocsátással szemben."
Források:
https://www.fwi.co.uk/livestock/grassland-management/how-a-beef-farmer-sequesters-6-65kg-of-carbon-per-1kg-of-meat-produced © Charlotte Cunningham
https://www.facebook.com/WarsonBeef/