A szlovák gazdák Brüsszelben sztrájkolnak az ellen, amit Szlovákia okozott?
Nyilvánvaló, hogy Szlovákiában szándékos amnéziában szenvednek. A gazdák elfelejtették? Vagy ez szándékos?
Martin Ondras írása a brüsszeli gazdatüntetésekről érdekes háttérinformációkat hoz felszínre. Vajon Orbán legfőbb szövetségese miért áll ki a MERCOSUR egyezmény támogatása mellett, amikor az semmilyen pozitívumot nem eredményez az európai gazdák számára? Mennyiben hasonló a magyar és szlovák mezőgazdaság?
Brüsszelt a történelmének legnagyobb mezőgazdasági sztrájkja bénítja meg. Az okok egyértelműek.
Az első ok – az EU és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás
A Mercosur a Dél-Amerikai Közös Piac – egy 1991-ben alapított dél-amerikai kereskedelmi blokk. Tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay. Venezuela 2012-ben csatlakozott a blokkhoz, de tagságát 2017-ben felfüggesztették. 2012 decemberében aláírták Bolívia Mercosurhoz való csatlakozási jegyzőkönyvét. 2014 és 2024 között az EU és a Mercosur közötti árukereskedelem több mint 36%-kal nőtt: az import több mint 50%-kal, az export pedig 25%-kal emelkedett. Valóban ragyogó gazdasági matematika.
Ki tárgyalta meg ezt a megállapodást? Kíváncsi vagyok, milyen lehet a világ, szlovák.
És mi volt a fő gondolat?
„Az európai gazdáknak nem kell aggódniuk az EU és a Mercosur-országok közötti új szabadkereskedelmi megállapodás negatív hatásai miatt.”
Ezt Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság kereskedelmi és gazdasági biztonsági biztosa mondta a TASR jelentése szerint egy brüsszeli interjúban a szlovák média képviselőinek. Valószínűleg csak véletlen egybeesés, de gyanítom, hogy ez az úr az egyik legerősebb kormánypárt elnöki posztjának jelöltje volt.
Igen, a gazdáknak jogos aggályaik vannak, és mit mond a Mercosurral kötött megállapodásról a pártjának tagja, aki történetesen a mezőgazdasági miniszter?
Richard Takáč, szlovák agrárminiszter szerint: A Mercosurral kötött megállapodás előnyös Szlovákia számára ( https://euractiv.sk/section/ekonomika-a-euro/news/takac-dohoda-s-mercosur-je-pre-slovensko-vyhodna/ )
Lengyelország, Írország, Olaszország, Ausztria és Hollandia szintén kritikus álláspontot fogalmazott meg a megállapodással kapcsolatban. A brüsszeli Politico portál szerint azonban Emmanuel Macron francia elnök még mindig nem rendelkezik elegendő szavazattal ahhoz, hogy blokkoló kisebbséget alkosson az EU Tanácsában. Szlovákiára nem számíthat, mivel a szlovák kormány TÁMOGATJA a Mercosur-országokkal kötendő megállapodást . Az EU tervei, hogy a megállapodást a hét végéig megkötik, szerdán meghiúsultak, miután Olaszország csatlakozott Franciaországhoz, és kijelentette, hogy nem áll készen az EU és a Mercosur társulás közötti szabadkereskedelmi megállapodás aláírására.
Tehát itt van egy szlovák, aki sikeresen tárgyalt az Egyesült Államokkal a vámok 0%-ról 15%-ra történő emeléséről, és hogy meglepje az autóipart, gyorsan keresztülvitte a Mercosurral kötött megállapodást, feláldozva ezzel a mezőgazdasági termelőket. És akkor itt van egy mezőgazdasági miniszter, aki támogatja a mezőgazdasági termelők brüsszeli sztrájkját, de egyúttal azt is, ami a sztrájk fő oka.
Ezt tényleg nem lehet kitalálni, ez csak Szlovákiában lehetséges.
A második ok – a kétpilléres támogatási rendszer eltörlése
Ha az első ok és annak megértése, hogy ki találta ki a Mercosur-országokkal kötött megállapodást és ki a valódi felelős érte, mosolyt csal az arcodra, akkor a második ok vagy hangosan felnevetni fogsz, vagy sírni fogsz. A mezőgazdasági támogatásoknak 2004 óta két pillére van. Az első a közvetlen kifizetések, a második pedig a projekt (beruházási) támogatás. 2016 óta az egész EU számára világos, hogy az EU szívében van egy kis ország, amelynek sikerült igazán mesteri módon végrehajtania a második pillér ellopását. Gondoljon csak az összes mezőgazdasági korrupciós ügyre, a „Cattlemen”-től a „Pensions”-ig, a „Trucks”-ig és még sok másig. Mindegyikükben van egy közös pont. A második pillérből származnak.
2018 óta az Európai Bizottság megpróbálja korrigálni azt a néhány tagállamot, amelyek tévesen kezelik a közpénzeket, és saját magántőke alapjuknak tekintik azokat. És ki vezeti a rangsort? Ismét Szlovákia.
Nem sikerült meggyőzéssel, nem sikerült bírságokkal, nem sikerült csökkentésekkel, ezért a második pillér eltörlésével fog sikerülni.
Bár alapvetően nem értek egyet a bizottság javaslatával, megértem, miért tette ezt. De még egy megjegyzést nem bocsátok meg magamnak. A második pillérnek 2023-ban új költségvetési periódusa kezdődött. 2025 van, tehát már majdnem 2026, és csodálatos módon Szlovákia az egyetlen ország az egész EU-ban, amely (az új időszak harmadik évében) egyetlen beruházási felhívást sem hirdetett meg a második pillérből. Három éve a szlovák gazdák nem hiányolják a második pillért, sehol nem látni kritikát, talán én nem vettem észre a traktorokat az utcákon, de miért sztrájkolnak Brüsszelben a második pillér megőrzése érdekében, amelyre nyilvánvalóan három éve nincs szükségük, ez számomra örök rejtély marad.
Érthető, hogy a miniszter miért akarja megtartani a második pillért, valószínűleg 2016-ban él, de valaki már javasolhatná neki, hogy állítsa be az időt az óráján... legalább 10 évvel ezelőttre.
A harmadik ok – 20%-os költségvetés-csökkentés a mezőgazdasági termelők számára
Először is, alapvetően ellenzem a mezőgazdasági termelőknek juttatott költségvetés csökkentését. De térjünk vissza Szlovákiához. Szlovákia mezőgazdasági teljesítménye az EU átlagának 40%-át teszi ki. Az EU átlagának 90%-át kitevő támogatást kap. Az a tény, hogy vagy ellopjuk a második pillért, vagy 3 évig nem használjuk, valószínűleg nem zavarja a szlovákiai mezőgazdasági termelőket, ezért ne foglalkozzunk vele tovább. Ami viszont foglalkoztat minket, az a szlovák mezőgazdaság teljesítménye.
Csak illusztrációként, a termények és a termés kitaláltak. Ha például az egész EU átlaga 1 hektár földterületről 1000 kg epertermés, akkor Szlovákia (ugyanazon EU másik tagja) 1 hektárról 400 kg termést ér el. Ahhoz, hogy az átlag 1000 kg/ha legyen, kell lennie egy másik EU-országnak (mondjuk Lengyelországnak), ahol 1 hektár epertermés 1600 kg-ot ér el. (EU-átlag = (400 + 1600)/2 = 1000) Most pedig nagyon leegyszerűsítem a dolgot. Tegyük fel, hogy az átlagos támogatás 1000 EUR/ha. A szlovák 400 kg termésért 900 EUR-t kap, a lengyel pedig 1600 kg termésért 1100 EUR-t. A szlovák 2,25 EUR/kg-ot kap, a lengyel pedig 0,69 EUR/kg-ot. Értjük? A támogatás leginkább azokat jutalmazza, akik még az EU-átlagot sem érik el. Miért vagyunk ilyen gyengék? Ez egy teljesen más blog témája, ma nem fogok erről beszélni.
A szlovák gazdáknak már három éve sztrájkolniuk kellene otthon. Itt vannak mindazok, akik felelősek azért, hogy ma Brüsszelben sztrájkolnak. De itt nincs sztrájk. Itt sajtótájékoztatókra mennek, mi pedig előkészítünk egy traktort a miniszternek, vagy még jobb, egy kombájnt, hogy le tudjon fotózkodni.
Minél hangosabban kiabálunk Brüsszelben, annál csendesebbek vagyunk otthon. Végül is valószínűleg nem fogjuk hangosan kimondani, hogy mindannyian tudtunk mindenről. Végül is valószínűleg nem fogjuk kimondani, hogy itt olyan felhívásokat hirdetnek meg, amelyeket másnap visszavonnak, mert valaki az újságban azt sugallta, hogy korrupcióról lehet szó.
Végül is nem mondhatjuk brüsszeli kollégáinknak:
Fiúk, a Mercosur-t a mi Marošunk tárgyalta meg.
Fiúk, a második pillért eltörlik, mert csak mi lopjuk el, és más tagállamok is követik a példánkat.
Srácok, már 3 éve nincs szükségünk a második pillérre, vagy ellopják, vagy nem működik, de nem bánjuk.
Srácok, altatókra van szükségünk, még a teljesítményetek 40%-át sem érjük el, de ugyanolyan, méltányos támogatásokat akarunk, mint ti.
Mert ha ezt elmondanánk brüsszeli gazdatársainknak, akkor szerintem azok hígtrágya szórók nem Brüsszel felé mutatnának...
A mi gyönyörű országunk mezőgazdasági minisztere, aki támogatja a brüsszeli gazdák sztrájkját, példaképnek kellene lennie. Legalábbis Huliak miniszter számára. Ezen elv szerint ő kellene, hogy legyen a szerencsejáték elleni sztrájkok fő támogatója... de még sokat kell tanulnunk.
Forrás: