Hengerelt borsóba vetett bio no-till kukorica, a'la FIBL
Miért adnak tanácsot olyanok, akik nem értenek hozzá?
Az elmúlt két évben megnyíltak az európai uniós pénzcsapok a sajátságosan értelmezett “regeneratív mezőgazdaság” számára, ezért újabban már a mélyszántás is lehet regeneratív, ahogy azt a REGINA Erasmus+ projekt “regeneratív” gazdálkodóitól megtudtuk.
Speciális európai helyzet, hogy ellentétben a világszerte tiszta alapelvek alapján működő regeneratív mezőgazdasággal az EU narratíva a bio tanúsított élelmiszeripart próbálja helyzetbe hozni a “regeneratív” újracímkézéssel, bár az elmúlt 40 évben nem sokkal tudtak hozzájárulni az európai élelmiszerbiztonság megteremtéséhez a neolitikum mezőgazdaságában megragadt hitvilág kemofób képviselői.
A svájci FIBL Európa leghíresebb “kutatóintézete” ennek az iparágnak és magyar képviselője, az ÖMKI, már jó ideje költi az EU pályázatok sok milliárdos támogatásait saját maga fenntartására, pogácsázásokra és a FIBL dokumentumok fordítgatásaira.
Most azonban sajnos más forrásból is szembejött velem már egy olyan FIBL ajánlás, amelyet jeleztem is a dokumentum nagy köztiszteletnek örvendő megosztójának, hogy nem biztos, hogy a legjobb ötlet hirdetni a magyar gazdálkodók között, mert még valaki véletlenül komolyan veszi és súlyos veszteségeket fog elszenvedni., mert nem adaptálható a magyar viszonyokra.
Ezek után még több helyen lett megosztva a doksi, amelyben a hengerelt borsóba vetett no-till kukorica előnyeit méltatják.
Nem kellett volna ennyire dilettánsan állni a témához srácok, mert így nyilvánosan jön az észrevétel.
Csak óvatosan a hengerléssel
A biogazdálkodásban a gyomokat elsősorban a fizikai gyomkontrollal próbálják kordában tartani. Szántás az alap és utána vagy mellette számos menetben, változatos mechanikai eszközökkel nyúzzák tovább a talajfelszínt és pusztítják a talajszerkezetet és a talaj élővilágát, rombolják a biodiverzitást és vesztik a nedvességet és humuszt a szent “vegyszermentes” gyomkontroll nevében.
Ez az ipari léptékű talajpusztítás mondjuk sokban nem csökkenti a biogazdálkodók vegyszerfelhasználását, mert Svájc példájánál maradva, az országban értékesített növényvédőszerek (urbánus nevén kemikáliák, mérgek vagy ki hogy ismeri a kemofóbok között) 40%-a bio tanúsított gazdaságban is használhatóak. Használják is, mert a svájci biogazdaságok 93%-nak talajában találni növényvédőszer maradványokat - a termékeket nem vizsgálták.
A svájci termőterületek 15,4%-án termelnek csak biogazdálkodók, de 2259 tonna növényvédőszer eladásból 1223 tonna növényvédőszert a biogazdálkodás használt fel 2021-ben. Megismétlem, mert nem tévedés, az ország területének 84,6%-án termelő konvencionális gazdálkodók kevesebb vegyszert használtak a növénytermesztésben, mint az ország területének 15,4%-án termelő biogazdálkodók.
Megjegyzem, hogy az Európai Unió által hozott Greenwashing elleni törvények is mindenkire vonatkoznak - kivéve a transzparenciával a legkevésbé sem vádolható bio iparágra, amely a legnagyobb zöldremosó társaság az évtizedek óta hangoztatott valótlan állításokkal a talajvédelemről, biodiverzitásról és vegyszermentes élelmiszerekről.
Ennyit a vegyszermentes bio mitoszáról, térjünk vissza a hengerelt kukoricához.
A takarónövény hengerlést és bio no-tillt a Rodale Institute hozta be a köztudatba, amely egy jó kis technológia egy bizonyos klímán, egy bizonyos kötött vetésforgóban és több generáció óta gyommentesen tartott kísérleti táblákon. Jónéhány évet kísérletezgettünk vele a magyar klímán, de igen korlátozott a használata és a sikere is.
Ez nem csoda, mert a Rodale Institute egykori vezetője, Jeff Moyer elmondta kérdésemre, hogy a gyomkontroll ezzel a technológiával csak egyes évjáratokban és vetésforgókban működik az ő kísérleti telepükön is, ahol pedig minden szempontból igazán optimális körülmények vannak.
Ilyen bizonytalan technológiára azonban nem érdemes a gyomkontrollt és az élelmiszertermelés biztonságát bízni.
A FIBL azonban küzd mint malac a jégen, hogy vért izzadva bemutassák, miként lehet bio tanúsított körülmények között is no-till technológiát alkalmazni Európában, merthogy ez volna az alapfeltétele a valódi regeneratív gazdálkodásnak.
A probléma azonban már elkezdődik a takarónövény alkalmazásánál.
A takarónövény vetését több talajművelés előzte meg, azaz a kukorica vetése már csak a tavaszi no-till kategóriába esik. Ez még nem volna nagy gond, de a borsó vetését megelőző két talajmunka gyomszabályzó szerepe nem jelenik meg egy valódi no-till technológiában, azaz egy ilyen megoldás nem alkalmazható valódi, hosszú távú no-till termelésben.
Egy számos talajmunkával, több generáció által gondosan karbantartott földön, két talajmunka után nagyon alacsony gyomnyomással számolhatunk a borsóban és kukoricában is. A videón látható, néhány hektáros kísérleti terület erdőkkel és hegyekkel van körbevéve, ezért az aprócska táblákon nem kell számolni a szomszédos, elhanyagolt földekről átszálló aszatmagok millióival sem, azaz a gyomok betelepülésének aránya nagyon alacsony. Ez azért kevéssé jellemző a magyar körülményekre, ahol minden sarkon találni egy gyomban úszó táblát, ahonnan változatos gyommagvak millióit fújja szét az első szél.
A takarónövény választás kiváló, az E.F.B 33 nevű borsófajta masszív zöldtömeget és hatalmas mennyiségű nitrogént képes megtermelni, mulcsként is abszolút jó választás - már amennyiben van elég csapadék és valaki kifizeti a hektáronkénti 180-230 euro árat takarónövényre. Én eléggé fanatikus takarónövény felhasználó vagyok, de a hektáronkénti 70 000-90 000 Ft takarónövény költséget már én is megfontolom.
A FIBL dokumentumban hivatkozott technológia azonban kis parcellákon lett elvégezve és az EU Horizon 2020, OKNet Arable program által támogatott kísérlet, ahol a pénz nem számít.
Egy hétköznapi gazdálkodónak szorosabb a költség-haszon nyilvántartása, de egy 78,000 forintos kukoricaárnál, tápanyag nélküli no-till 10 tonna átlag mellett már megérhetné a mutatvány, mert ennyit tudunk hozni no-tillel tapasztalataink alapján egy optimális évben, jó csapadékellátottsággal.
Azonban magyar klímára adaptálva az októberi borsóvetést, máris nem fogunk ekkora zöldtömeget látni, mivel jönnek a korai fagyok. A borsóval a korábbi vetésnél pedig felmerülhet a vírusfertőzés esélye is, s nem védekezhetünk a vektorok ellen a takarónövény használatnál, amivel megint nem kapunk töredék biomasszát sem a svájci kísérlethez képest. Összefüggő talajtakarás nélkül pedig búcsút mondhatunk a gyomkontrollnak és a kötött nitrogén mennyisége is már csak töredéke lesz a kísérleti táblának.
Az időjárás szerepe
A hengerelt borsóba vetett kukorica kísérlet Rümikonban zajlott néhány zsebkendőnyi parcellán, egy olyan régióban, ahol az éves átlagcsapadék 1000 mm felett van. Gondolom mindenki tudja, hogy ilyen éves csapadékmennyiség Magyarországon talán a nyugati határszélen hullik egyes ritka években. A csapadék eloszlása is nagyon fontos, mert Magyarországon ritkán érkezik a nyári tenyészidőben az optimális csapadék - nem úgy, mint Rümikonban, ahol május és augusztus között 500 mm feletti csapadékot is kaphat a kukorica. Tegye fel a kezét, ki látott utoljára ennyi nyári csapadékot legalább egy évben. Öregek elmesélése alapján talán az 1960-as években volt egy ilyen év, de én még sosem láttam ennyi csapadékot nyáron.
Eső nélkül pedig aránylag nehézkes kukoricát termeszteni.
Rümikon klímája emellett igen kiegyensúlyozott, nem kell aggódni a 35-40 C fokos aszályok miatt, 25 C fokos júliusi csúcsokkal számolhatunk a kiegyenlített csapadék mellett. Ennél nálunk még a Kékestetőn is melegebb van, de ott aránylag kevés a kukoricatermesztő gazda.
A csapadékviszonyok tehát a legkevésbé sem megfelelőek itthon a kukorica számára, mert ahhoz, hogy a borsó megfelelő biomasszát hozzon, ahhoz kiegyensúlyozott csapadékra, hőmérsékletre és elegendő tenyészidőre van szüksége ősztől is. A tenyészidő azért is fontos, mert a takarónövényként használt növények sikeres hengerelése a virágzás utáni időszakra esik - ez Rümikonban május vége volt. A hengerlést szórakoztató módon tolatva végezte a gazdálkodó (video 2:00), szívesen meghívnám hozzán, hogy tolasson már le néhány száz hektár takarónövényt ezzel a kiváló technológiával :-)
Május végéig tehát csak vitte el a nedvességet a fejlődő borsó a talajból - képzeljük el ezt Magyarországon, egy május 20. és június 1. közötti kukoricavetést előtte egy jó talajszárítós növénnyel. A kísérletekben ugyanis ez volt a vetés időszaka.
A borsóba mulcsvetéssel van még egy gazdálkodót erősen szórakoztató probléma is: a sortisztító csillagkerék szívesen szedi fel és gyűri be az összefüggő borsószalmát is, ezt látjuk a videóban 2:11-nél is.
A svájciak azonban nem bízták a véletlenre a kukorica hozamát, a vetéssel egyidőben 250 kg/ha Biorga Quick pelletált szerves trágyát is a sor mellé tettek, ez egy 600 euro/hektár (240 000 Ft) tápanyagköltséget jelentett még a kukorica számára.
A silókukorica hozamát egy másik tanulmányban találni meg.
Ez nagyjából egy 10 tonna szemes kukorica átlagainak megfelelő hozam, amelyet tápanyag nélkül is tudunk hozni no-tillben, természetesen takarónövény és megfelelő gyomirtás után. Kukoricával elérhető a 550 to 600 dt/ha 35% DM értékekkel, szóval a kísérletben betakarított értékek siló szempontból elég alacsonyak.
Az alapvető probléma ezzel a hengerelt borsós no-till kukoricával azonban a Magyarországon nem megvalósítható vetési időpontokon, a lehetetetlen csapadék és hőmérsékletviszonyokon túl a gyomkontroll bizonytalansága.
Ha egy hiszékeny biotermelő belefutna ebbe a technológiába és mégis megvalósítaná korábbi vetéssel és esélytelenül sok csapadékkal, a nem elégséges mulcstakarás miatt garantáltan elindulna a kukorica gyomosodása. Az összefüggő borsószár szőnyegben viszont már nem tudna semmilyen mechanikai eszközzel sem beavatkozni a gyomkontrollba, mert összehúzná a mulcsot és kitördelné a fejlődő kukoricákat.
Így a vége a képen látható osztrák biokukorica állomány lehet, amely több száz hektáron 10 centis csöveket tudott már csak hozni a gyomnyomásnak köszönhetően.
Szerintem erősen szűrjétek a FIBL által kibocsátott és a magyar szakemberek által sikeresnek minősített termesztéstechnológiai anyagokat, mert nem ez az egyetlen akna a bio aktivisták által telepített aknamezőn.
Sok sikert mindenkinek a takarónövényekkel és csak óvatosan a hengerléssel!
