Miért vegyél magyar szamócát?

Mezőgazdaságról a modern kori rabszolgatartást támogató vásárlóknak

Ezekben a hetekben a szupermarketek már tele vannak spanyol földieperrel (vagy szamócával, kinek, hogyan tetszik). Ha megnézzük a címkéket, a legtöbbjük Huelva vagy Sevilla tartományból származik.
Ez a szamócatermelés tönkreteszi az egyik legfontosabb spanyol természetvédelmi területet: az 54.000 hektáros Doñana Nemzeti Parkot, amely egy nagy biológiai sokféleséggel rendelkező, 122.000 hektáron elterülő különleges változatosságú vizes élőhely.
Új volna ez a probléma? Korántsem, mindössze az elmúlt évtizedben csak súlyosabbá vált, mivel amíg 2009-ben még csak 5000 hektáron termeltek, mostanra megduplázódott a termőterület.

Doñana Európa egyik legszebb és legfontosabb vizes élőhelye, közel 300 ritka madárfaj otthona és a vándormadarak pihenőhelye Európa és Afrika között, számos veszélyeztetett állatfaj otthona. Ezt a nemzeti parkot az teszi különlegessé, hogy egyetlen nap alatt nagyon különböző ökoszisztémákat láthatunk: mocsarakat, lagúnákat, fenyőerdőket, aloe verákat, vándorló dűnéket, sziklákat, 30 kilométernyi érintetlen fehér strandot.... Egy természeti látványosság, amely minden évszakban más és más, az andalúziai Huelva, Sevilla és Cadiz tartományok között.

Miért történik ez?
Könnyű volna a nemzetközi karvalytőkére és a multinacionális zöldség-gyümölcskereskedelmi cégekre fogni ezt a jelenséget is, de senki nem árulna spanyol szamócát ilyenkor sem, ha nem volna rá piaci igény.
Elsősorban azért vannak teli az üzletek több ezer kilométerről importált földieperrel, mert a szobahőmérsékletnél nem sokkal magasabb IQ-val, de annál jóval magasabb vásárlóerővel rendelkező vásárlók télen is szamócát akarnak enni.
Mit is támogatnak ezek a vásárlók?

Egyrészt a nemzeti park tönkretételét.
A gyümölcsök termesztésére szolgáló öntözőrendszerek miatt a Doñana már most is kritikus állapotban van, főként az illegális kutak építése miatt, amelyekből az öntözéshez szükséges vizet nyerik ki. Ezek az illegális kutak gyorsan kiszárítják a park vizes élőhelyeit és víztartó rétegeit, elsivatagosítva a régiót.
Az andalúziai konzervatív kormány további 1500 hektárra engedélyezne öntözésfejlesztést nagyjából 600 mezőgazdasági termelőnek.

Juanma Morenot, az andalúz kormány vezetőjét az sem érdekli, hogy az EU masszív büntetéssel fenyegeti a természetrombolás miatt vagy az UNSECO leveheti a Világörökségi listáról a nemzeti parkot.

Nyilvánvalóan neki is az egyetlen célja, mint minden más öltönyös pszichopatának, hogy hatalomban maradjon a május 28.-i helyközi választásokon, ahol a Doñana régióban élő, szamócatermelésből élő 80.000 ember szavazata döntő lehet. Nagyjából 10.000 hektáron termelnek már öntözött földiepret, amelyből legalább 1600 hektár engedély nélküli ültetvény, több, mint 1000, nagy teljesítményű, illegális kúttal, amelyek már eddig is 6 méterrel csökkentették a talajvízszintet egy olyan régióban, ahol a felmelegedés és csökkenő éves csapadékátlagok egyre komolyabb problémát okoznak.

A 2022-ben az elmúlt 50 év legalacsonyabb csapadékmennyisége esett a Doñana régióban, aminek köszönhetően a tavak mérete jelentősen lecsökkent. A kiszáradás miatt az évente szokásos félmillió madár helyett már kevesebb, mint 90.000 madarat számoltak a kutatók 2022-ben, a szaporodási rátájuk is lecsökkent.
Moreno szerint az öntözés vízkivételi problémája nem létezik, mert nem kutakból fogják öntözni az új szamócaföldeket, hanem a dél-spanyolországi folyókból csöveken érkező vízből.
A nem létező csöveken, azokból a folyókból, amelyekben már nincs víz sem, szintén a kiszáradásnak köszönhetően.
Az ellenzék ezzel a helyzettel az Európai Bizottsághoz fordult, aki elítélte a törvényt, és a Doñana Nemzeti Park pusztulásának megelőzése érdekében elővigyázatossági intézkedésként annak azonnali felfüggesztését kérte.
A spanyol kormány és a Mezőgazdasági, Halászati és Környezetvédelmi Minisztérium környezetvédelmi vészhelyzet kihirdetésével megnyitja az utat a nemzeti park irányításának átvételére. Más szóval, az irányítást elveszik Andalúziától, és Madrid veszi át - a kérdés, hogy ez fog-e bármilyen pozitív hatást jelenteni.
De nem ez az egyetlen probléma a spanyol szamóca körül.

A termesztésben felhasznált fólia, öntözőcsövek és bármilyen egyéb műanyag sem vész el, csak átalakul. Vagy füstté alakul vagy tetszőleges helyen a természetben elszórják, mint Murciában, a nagy zöldségtermelő körzetekben és a mostanában felkapott PFAS és mikroműanyag szennyezés melegágya lesz belőle.

Másrészt az andalúziai gyümölcstermesztést is ugyanúgy a rabszolgatartás jellemzi, mint az afrikai termőterületeken. Ez nem egyedi helyzet a spanyol mezőgazdaságban, a paradicsomtermesztésben is több évtizede ismert probléma a nem létező emberi és munkajog, csak senkit nem érdekel, amíg jövedelmező az üzlet.

Évente nagyjából 300.000 tonna epret exportálnak Huelvából, amelyek szedése nem lenne megvalósítható a vendégmunkások nélkül, akik évente százezres nagyságrendben érkeznek Kelet-Európából és Afrikából. Marokkóban naponta 7 eurós fizetés földieper szedésért egy szubszaharainak maga a paradicsom a hazai viszonyokhoz képest, de a spanyoloknál többet kapnának ugyanezért a munkáért. Elméletileg a napi 40 eurót megkereshetnék, de a legkisebb hibát is kirúgással, munkamegvonással vagy fizetéslevonással díjazzák, ezért ez a legritkábban teljesül. Számos termelő hivatkozik arra, hogy náluk a munkások családtagként élnek, de nem kevés azon vendégmunkások száma, akik embertelen körülmények között laknak, fémkonténerekben a 40 fok feletti spanyol nyárban és a ranglista legalján álló, afrikai nőkkel szembeni visszaélés sem ritka.

Ha azt gondolnánk, hogy legalább a termelők jól járnak a környezeti erőforrások és munkaerő kizsákmányolásával, valamint a Doñana Nemzeti Park tönkretételével, akkor sem járunk közel az igazsághoz. Egy kilogramm szamóca a nagykereskedőhöz 1-1.5 euróért kerül, az üzletekben 1500 Ft körül kapható a normál földieper, a bio pedig 5800 Ft/kg áron.
Biovásárlóként úgy véled, hogy rád nem vonatkoznak a fent leírtak? Dehogynem, pontosan onnan érkezik a bio szamócád, ahonnan a többi, ugyanannak a nemzeti parknak a vizes élőhelyeit szárítják ki, ugyanazt a talajvizet csökkentették 6 méterrel, ugyanúgy bánnak a munkásokkal a tüncibünci marketingvideókon kívül, csak annyi különbséggel, hogy biotermesztésben engedélyezett vegyszerekkel kezelik a gyümölcsöket. Sőt, mivel a biogazdálkodás kiemelten támogatott, ezek a természetpusztítók még több pénzt kapnak az adónkból, mint a hagyományos termelők. Az egyik legnagyobb bio földieper termelő cég, a Bionest például csak tavaly 4.4 millió euró agrártámogatást kapott erre a környezetpusztító tevékenységére.

Az importált zöldségekkel és gyümölcsökkel a korlátlan természetkárosítást és a multinacionális cégek offshore pénzpumpáit támogatod csak.
Megkaphatod a szamócát a boltban, amikor még épp csak virágzik a szabad földön itthon, de ennek az ára sokszoros a természetkárosítás számlájával együtt. A korai magyar szamóca zárt termőegységekből érkezhet, az ára tükrözi is a költségeit.

A “spanyol” szamóca egyre gyakrabban érkezik Marokkóból az előnyösebb mezőgazdasági szabályzások (az EU növényvédelmi előírásaival senki nem foglalkozik) és költségviszonyok miatt (a rabszolgatartás mindig nyereségesebb, mint az európai bérszinvonal). Ezeket a tételeket még óvatosabban kezeljük, ahogy nemrégiben a hepatítisz fertőzött marokkói szamóca is felbukkant a piacon. A szennyvízzel történő öntözés nem csak az olasz rizsföldeken, de a csapadékszegény régiókban is általános.

Ha javasolhatok valamit, inkább válaszd mindig a szezonális és helyi termékeket - csak így marad a pénz a lakóhelyeden és csökkentheted kártételed a világban.