Szívvel lélekkel a regeneratív no-tillre történő átállásban
No-till átállási alkalmazástechnika a gyakorlatban
2022 a La Nina periódus vége volt, amely egy hűvösebb időjárást jelentett a Csendes óceán térségében, de nem az északi féltekén - rekordokat döntött szeptember és október hőmérséklete is. Jövőre viszont indul a 2-4 éves El Nino hatás, ami még szélsőségesebb időjárást hoz Európában, nem kizárt a csapadék még rendszertelenebbé válása sem, a hosszú, aszályos időszakok mellett.
A csapadékhiány állandósult a Kárpát medencében, jelenleg is szárazak a talajok 30 cm alatt, pedig ősztől már elindultak az esők.
A klíma globális változásával nem tudnk mit kezdeni, de egyénként a földjeink vízháztartását már tudjuk befolyásolni a megfelelő agrártechnológiával, hogy az aszályos években is magasabb nedvességtartalommal rendelkezzenek a talajaink.
A megfelelő technológia pedig a jól összeállított vetésforgó, mulcshagyás, takarónövények használata, minimum művelés és no-till.
Egy ilyen átállási folyamatot szeretnék bemutatni, amelyből sokat lehet tanulni vagy csak bátorságot nyerni az elkezdéshez és motivációt a folytatáshoz.
A gazdaság mészhiányos, átlagban 1% alatti humusztartalmú (0,67-0,89, legmagasabb 1,72%), 4,46-6,71 pH értékű, foszforral gyengén ellátott (többnyire 2-48, néhol 80-88) savanyú vályog és homokos vályogtalajon gazdálkodik Nagykanizsa mellett. Vetésforgójuk többnyire búza, kukorica, szója, repce és valamenyi gyep.
2018-2020 - a kezdetek - az első no-till kukorica teszttábla
Kálcsics Bálint és édesapja 2018-ban keresett meg, hogy szeretnének talajbarátabb technológiával termelni, majd a területek meglátogatása és a teendők megbeszélése után belevágtak az átállás első lépéseibe.
Számomra mindig inspiráló, amikor az idősebb termelő nem fél a generációváltástól, mi több, a sokkal fajsúlyosabb technológiai váltástól sem és az ekét eldobva újratanulja a gazdálkodást.
A családi összefogásnak köszönhetően a kezdeti nehézségek ellenére is kitartanak a megkezdett úton és lépésről lépésre állítják át sikeresen gazdaságukat a szántás nélküli, talaj és környezetbarát termelésre.
A korábbi művelőeszközöket a grubber és Crosscutter váltotta fel a 200 hektáros gazdaságban és csökkenő talajművelés intenzitás mellett bevezették az összetett takarónövény keverékeket, mint az alapvető talajépülést legjobban segítő technológiai elemet.
A 2020-as extrém tavaszi időjárású év ellenére bevállalták a notill kukoricát is már a takarónövény keverék után.
Tápanyag a sor mellé került vetéssel egy időben és nagy meglepetésre, a hozameredmény több, mint 30%-al haladta meg az ezen a táblán korábban elért legmagasabb kukorica terméseiket. A gazdaságban sosem volt 6 tonnánál magasabb kukorica hozam ezen a táblán, de idén 8,5 tonna átlagtermést takarítottak be, 100% notill technológiával. A megyei átlag a valaha mért legmagasabb, 9,7 tonna volt 2020-ban.
Ilyen is lehetséges.
A termelők számára igen hasznos volna, ha a kutatásokban jeleskedő intézetek feltárnák az ilyen eredmények hátterét, hogy útmutatásként szolgálhassanak más termelők számára is.
Nehézséget jelentett számukra a már 2017-ben jelentkező drótféreg kártétel. A pattanóbogár lárvájának 3-6 éves életciklusa gondot okozhat a nem csávázott, vagy elhúzódó kelés esetén a csávázott vetőmagokkal termelőknek is. A drótféreg kártétele a minden évben szántott és mélyművelt, burgonyát is tartalmazó vetésforgóban is jelentős lehet, ezért a talajműveléssel vagy annak hiányával kevés összefüggés található. Biológiai kontrolljukra ígéretes volna a Metarhizium parazita gombafajok vagy feromoncsapdák alkalmazása - itt megint a kutatói és forgalmazói szándék megléte a hiányzó láncszem az előrelépésben a biológiai kontrollok hatékony bevezetéséhez.
2021 - no-till kukorica
A gazdaságban a talaj életre keltése közepes nitrogénkijuttatás mellett a forgatás nélküli műveléssel és takarónövényekkel párosult. A legtöbb növényt kultivátor vagy csak sekély művelés után vetették, a szántást már 2018-ban teljesen elhagyták.
A 2021-es évben is tesztelték egy táblán azonban a no-till kukoricát, amelyet egyedi takarónövény keverék előzött meg, kivételesen pillangósok nélkül a korábban használt gyomirtó tartamhatása miatt, így a mustár, facélia és len dominált a keverékben. A takarónövény vetés előtt kapott még egy kultivátort, de tavasszal már direktvetés volt az egyetlen művelet.
Vetés előtt kapott a terület 400 kg pétisót felszínre szórva, közvetlenül eső előtt, így megfelelően bemosódott, sor mellé 150 kg DAP érkezett vetéssel egyidőben.
A tenyészidőszak teljes csapadéka 320 mm volt áprilistól szeptemberig, a májusi 115 mm csapadék abszolút optimálisan érkezett.
A használt Pioneer 37N01 régi hibrid alacsonyabb terméseredményeket tud felmutatni az új hibridek mellett, ennek ellenére nettó 9,3 tonnát arattak a no-till technológiával, miközben a megyei átlag 7,3 tonna volt Zalában.
A termelési költségeket tekintve kiváló üzleti eredményt jelentett ez a hozam.
2022 - no-till kukorica
A talajok egyre jobban fejlődnek, szerkezetükben egyre több a vízstabil aggregátum, gyarapodik a korhadó gyökerek és giliszták által létrehozott biológiai pórustér.
A minimum művelésű kukorica a Pioneer 0217 fajta lett, amely 9 tonna körüli hozamot adott kb 7-8% vadkár mellett, ami átlag feletti termés idén.
A no-till kukorica a Dekalb 4712 fajta lett, amely viszont a kimagasló 10,6 tonnás átlaggal került betakarításra, amely az idei aszályos évben kiváló eredménynek számít, mivel a zalai átlagtermés 7,3 tonna lett.
Emlékeztetőnek: 6 tonnánál nem volt magasabb hozama a gazdaságnak korábban.
A kukorica kukorica és búza/takarónövény után került vetésre, kukorica után ősszel egy sekély tárcsát kapott, majd tavasszal egy Crosscuttert vetés előtt, felszínre szórt 130 kg CarbonKick Boost szénbázisú tápanyaggal, sor mellé pedig kapott vetéskor 250 kg pétisót.
A kukorica állományban tő mellé 200 liter nitrosolt kapott még Busa sorközinjektálóval.
Ne feledjétek: a semmiből csak semmi lesz, a talajbiológia fejlődéséhez pedig szénre van szükség, sok szénre. Az pedig többségében a gyökérváladékokból, gombafonalakból, kisebb részben a növényi maradványokból származik a talajban. A szerves szén mennyiségének emeléséhez szükséges növényi biomasszát pedig csak elegendő nitrogén jelenlétében lehet megtermelni, alacsony humusztartalmú talaj pedig nem képes elegendő nitrogént szolgáltatni.
Ezért a műtrágyázás szintje egyenlőre marad, amíg nem sikerül feltáplálni a mikrobiológiát és jelentősen növelni a rendkívül alacsony szerves széntartalmat a talajban.
Állandóan visszatérő tévhit, hogy a forgatás nélküli művelésben majd fuzáriumgondok lesznek. Pont a fordítottja az igaz, a gazdaság már csak ritkán használ búzában kalászvédelmet, kukoricában semmit sem, mert jelentősen csökkent a fertőzési nyomás a forgatás nélküli művelés segítségével is javuló talajokban. Még kukorica után direktvetett kukoricában sem okoz gondot a fuzárium.
A meztelencsigák problémája azonban helyenként itt is felbukkan, ellenük eseti engedéllyel lehet védekezni a vas-szulfátos csigaölő granulátummal vagy sekély talajműveléssel pusztítva az állományukat, amíg a hasznos petepusztító rovarok fel nem szaporodnak a táblában.
2022 - minimum művelésű szója
A szója egy sekély Crosscutter művelés után került a kukoricatarlóba 75 cm sortávra, csökkentett vetőmagmennyiséggel. A 75 cm sortáv kihasználásához kiváló térkitöltő képességű szójafajtára van szükség, ebben az esetben az Axereal Avril fajtája lett a választott. Ebből kb. 80 kg vetőmag elég egy hektárra, amely a drága vetőmagok korában gazdasági előnyt jelent. A szója egyébként visszavethető, ezért a saját, jól lombtrágyázott szójánk is használható jó eredménnyel.
Korai fejlődés jó eréllyel, az egyszikűek kontrollja fontos az összezárás előtt. Itt Corum és Fitofop volt használva. Az alapgyomirtás ritkán sikeres, ezét javasolt inkább tarlókezelésnél vagy korai kezelésnél, vetéskor vagy vetés után elintézni totális gyomirtóval a potenciális hozamcsökkentő növényeket.
A lényeg: 4,2 tonna/hektár szójatermés idén, egy sor tárcsával, mint talajműveléssel.
2022 - no-till búza
A szója és kukorica után pedig már direktvetéssel került a búza a talajba, bármiféle talajmunka nélkül - azaz a mulcsvetőgép tárcsasora még műveli sekélyen a földet, mert a gazdaságnak nincs még valódi no-till vetőgépe.
A szója utáni búza szépen ad minimum műveléssel, az eddigi búzatermések 7-8 tonna között voltak, 400-500 kg/ha pétisóval. Az alacsony foszforszintek ellenére a növények fel tudják venni az átlag feletti terméshez szükséges foszfort is a biológia segítségével.
